Ennek a kérdésnek a megválaszolására vállalkozok most. Szóval irány a Google!
Az első nem hirdetett találat az Influencer marketing keresőszavakra a Wikipédia, azt majd később. Előbb konkrétabb meglátásokra van szükségem. Az RG Stúdió bejegyzéséből levágható, hogy a téma leginkább a marketing szakma reakciója a közösségi média oldalak térhódítására, és azok fogyasztóra szabott algoritmusainak kiaknázására. Rendkívül meggyőző már ez a néhány adat is. Úgy tűnik, egy olyan korszak felé haladunk, amiben még egyedibb módon és közösségi szellemben próbálják majd ránk sózni a termékeket a gyártók és szolgáltatók. Ennek ellenére, ha a jövő piaca, vagyis a digitális bennszülöttek generációja ezt igényli, ki kell szolgálni őket. Benyomásom, hogy az influencerek hétköznapi döntéshozási segítővé avanzsálnak, vagy befolyásolóvá – de minden csak nézőpont kérdése. Sok lesz belőlük, és közösségi reklámarcként tekintenek majd rájuk.
Többet akarok tudni, de ez a cikk csak „5 okkal” szolgál. Nem baj, minden morzsa hasznos. Már ha tud újat mondani! Megint McKinsey tanulmány, száll az ige, szájról szájra. Megint a közösség ereje. Ezt is értem, mert én magam is banner vak vagyok. Megint arra jutok, hogy ez egy kötelező lépés a szakmában. Olyan, mintha a szakértői heurisztika vonásai érvényesülnének a fogyasztói társadalom termékeinek kiválasztásával kapcsolatban. Mintha az adott influencer jobban tudná, mire van szüksége a fogyasztónak. Vagyis ez a módszer átveszi a jelenlegi helyét. Úgy tűnik, minden tekintetben előnyösebb egy olyan világban, ahol különböző szerepben tetszelgő felhasználók beszélnek egy-egy termékről, egy közösségi felületen.
Na, a Piacésprofit cikke végre megemlíti a bűzlő reklámot! Vagyis a fogyasztó-, esetünkben követőtábor ugyanúgy kiszúrja a támogatott, megpénzelt hirdetést. Ha valami nem illik az influencer ízlésvilágához, megkérdőjeleződik a hitelessége. A megoldásom: színház az egész világ! Gondosan felépített és dédelgetett szerepekre kell hagyatkozni, ami lehet a tiszta és érintetlen személyiség is, de lehet egy felöltött álarc is. Ettől függetlenül az előző javasolt abban az esetben, ha el akarjuk kerülni a tudathasadást, mert nem rendelkezünk színészi vénával.
A találatok közötti lapozással eljön végre a jelen. Kezdeményezés az elmúlt hetekből, szimpatikus önkritika, párbeszédre bátorítás. Sajnos a közvetlenül elérhető cikk és videó konkrét negatív példákat nem említ, innen nem tudom meg, mik a tényezői ennek a többször emlegetett nem pozitív állapotnak, amiben érzik magukat. De a nonfluencer.hu-ra ellátogatva tisztul a kép.
Első pár pillantásra úgy tűnik, Istenes Bencének és néhány haverjának elege lett a szponzorált tartalmakból, és egy szép hírverésen keresztül szeretnének javítani a szakmán. Ha jól érzékelem, a kulcsszó amit hajtogatnak a hitelesség. Örülök, hogy ebbe belefutottam. Fontos észrevételeket tesznek, de azért lesüt belőle, hogy egy olyan irányt akarnak kialakítani, amiben a cégeknek kevesebb beleszólása lenne az influencer által készített tartalomba. Benyomásom, hogy így jóval több szabadságot kapnának a tartalomgyártásban, viszont ezzel egy időben a cégek kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek, vagyis kevésbé az ő szájízük szerint lenne kommunikálva egy adott termék, tehát kevésbé érkezne rá az elérni kívánt reakció. Nem értek hozzá, de nehezen tudok így hirtelen olyan helyzetet elképzelni, amiben egy biztos lábakon álló cég életébe ekkora lutri beleférne, mert így közvetlenül ki lennének téve az influencerek és követőik kvázi cenzúrázatlan véleményének.
Az éremnek két oldala van: a hitelesség által sokkal színesebbé válhat a kínálat, és egyúttal színesedhet a kereslet is, és lehet, hogy olyan dolgok iránt merül fel igény, amiket egy előre megtervezett, zártabb rendszer kevésbé tud felfedni. Szóval pozitívként értékelem a kezdeményezést, és kíváncsian várom a kimenetelét.
Kapás van, végre egy nagy hal! Egy cikksorozat második része, ami körképet ad. 6 pontba szedve ad átfogó ismereteket. Mint például az, hogy a fogyasztók már elvárják, hogy a márkákkal párbeszédben lehessenek. Ez megint azt igazolja, hogy az influencer marketing egy elkerülhetetlen irány. Eszembe jut még róla egy feljegyzésem június 7-ről: az influencerek modern hittérítők, a vállalatok szóvivői, párttagjai. Úgy tűnik, nem lőttem messzire a valóságtól. Aztán van itt egy idézet is: „A márka már nem az, amit a cég állít róla, hanem az amit az emberek beszélnek róla.” Tehát igen, a közösség ereje miatt működik a dolog. Kicsoda az influencer? Eszerint bárki, akit tömegek követnek, és véleményvezérnek számít egy adott témában. Végül influencer választásról és kampánytípusokról olvashattam néhány sort, meg arról, hogy bizonyos követőszámok mellett mekkora keresete lehet egy ilyen személynek. Most már tudni illik, hogy a jó influencer hiteles, sok embert ér el, sok reakciót vált ki, tapasztalt, konzisztens, és eredményes. Nyilván ez mindenkinél létezik egyszerre…
Mivel sorozat, van harmadik része is, amiben sikeres profilokat mutat be a szerző. Összefoglalása néhány sorban. Van Prankster, van a saját szobájában ökörködő srác, van a gyakorlatilag kizárólag a formás fenekével pózoló fitness cica, van vadállatkodó ex-katona. De van lemezlovas és borkereskedő is, akiknek bejött a social media világa, illetve történetmesélő meg bűvész is.
Erre a pontra többnyire elfogytak a magyar nyelvű források, így most visszaugrok a wikipédiához. A szócikk megadja a záró löketet. Jól írja le, és jól mutatja be, milyen típusú lehet az influencer, hogyan csoportosítható. Ők igazából a közösségi média felhasználók hírmondói. Mostanra kicsit úgy érzem magam, mint Brian az életéről szóló filmben, amikor a tömeg egyként skandálja utána, hogy „Mi mind egyéniségek vagyunk!” Nem egészen tudom hová tenni ezt az érzést, de már fontosnak tartom, hogy létezzen minél több és minél színesebb influencer, így talán az iménti idézet apróbb egységekre osztódhat. Még ha az eltűnése valójában lehetetlen.
Végezetül felsorolok néhányat a google keresés által megtalált cégekből. A BugTV állítólag egy profi csapat, és nem mellesleg feltűnik náluk olyan arc, akit még a hozzám hasonló remeték is felismernek. Kár, hogy a videót, amiben röviden bemutatják a Bogárkáikat, közvetlenül a weboldal kezdőlapjára tették, így az előtte lévő szöveg és menü olvashatatlan, így olyan, mintha megerőszakolnák a szememet. Weblapkészítésben fejlődhetnének, mert hiába komplex ez a megoldás, ha nem profi.
Az Instafame weboldala első pillantásra már rendezettebb. Bár azt nem tudom, hogyan lehet foglalkozásszerűen az ország legnagyobb influencer marketing ügynökségének lenni. Egy algoritmus segítségével szereznek követőket, ami lényegében megspórolja az ügyfélnek az oda-vissza követések benyomkodását. Nem rossz, bár kicsit embertelennek tartom. Ahogy az Influencerek menüpont is mókás: a létező 6 kategóriából öt alatt kizárólag jól szituált, pózoló, sminkelt nők képei láthatók, kivéve persze az egyetlen egyértelmű ide nem illőt, aminek neve Férfiak. Itt megállapíthatjuk, hogy az instagramon szinte csak pózoló nőkkel lehet reklámozni. A fotók között legfeljebb Hédinkét ismerem fel, őt is csak azért, mert évfolyamtársam volt az egyetemen. Ez azt jelenti, hogy a képeken kívül semmi infót nem adnak meg, hogy kik ezek az influencerek; nincs név, vagy az oldalukra mutató link. De biztos csak én vagyok túl kíváncsi.
A Pénzcsinálók már egy átfogóbb online marketinges csapat, nekik csak egy szelet az Influencer marketing a tevékenységeik között. Bár még ők is a marketing jövőjeként emlegetik ezt az ágat. Az eddigi legjobban átlátható weboldal az övék. Érthető és letisztult, jó szövegekkel. Ezeket az előzőeknél nem sikerült ötvözni.
Aztán előkerül a Style Communications weboldala, és láthatóvá válik, hogy a felsoroltak közül kinek kell google hirdetésbe ölnie a pénzét a láthatóságért, és ki a valóban profi. Az influencer marketing ugyan náluk is csak egy elem a rengetegben, de rögtön olyan arcokat látok, mint Pásztor Anna, Palya Bea, Ráskó Eszter, akiket abszolút tudok hová tenni.
A Pome angol nyelvű weblappal rendelkezik, annak ellenére, hogy a domain magyar. Maga a weboldal kifejezetten eredeti és sajátos. A google hirdetésük influencer marketing ügynökséget ígér, de leginkább egy fiatalokra specializálódott csapatot mutat, akik nem restek már 15 éves fiataloknak készülő projektek kivitelezésére sem. 15-25 és 25-45 év közötti célcsoportokra fókuszálnak, ők pakolták tele az oktatási intézményeket Ikea reklámokkal például. Szintén profi csapatra utalnak a jelek.
Az utolsó legyen a Sakkom, egy eredményfokuszú (ilyen szó nincs is) online marketing és PR ügynökség. Náluk szintén létezik influencer marketing, sőt magazin is. A Z-generáció tagjainak megszólítására használják a módszert. Ezt azért emelem ki, mert nem úgy írnak róla, mintha ez lenne a jövő marketing-eszköze, ahogy másoknál már látható volt.
Szóval mit néztünk meg? Egy csomó színes-szagos meghatározáson keresztül kiderült, hogy az influencer marketing fontos irányvonal, ugyanakkor a valóban profi szintet még nem érte el itthon. A google keresések között nagyjából ennyi cikk került elő, illetve kizárólag hirdetett weboldalak sora, és ezek a 4-5. oldal környékétől ismétlődni kezdtek. Ez kevés? Valóban, mert csak magyar nyelvű linkeket néztem meg ezúttal. Vagyis ebbe ennyi fért bele, kedves olvasó! Remélem, megfelelt az elvárásaidnak, és szívesen olvastad végig. Until next time!